A Filmlabor történetéből


Mi, a Filmlaborban dolgozók fontosnak tartjuk, hogy a produkció láthatóvá váljon, és eljusson a nézőkhöz. Ezért dolgozunk, és ezért dolgoztak a következőkben említett elődeink is.

1895. december 28-án a Lumiére fivéreknek köszönhetően megszületett egy milliókat befolyásoló művészeti ág, a film. A nagyközönség számára tartott előadások hossza kezdetben 10-15 perc volt, ezalatt 4-5 saját készítésű filmet vetítettek le.

1896-ban Magyarországra Sziklai Zsigmond és Arnold közreműködésével jut el a találmány. Az Andrássy út 41. szám alatti ház egyik földszinti helyiségében Ikonograf néven, 1896. június 13-án nyitották meg az első magyar mozgóképszínházat. Az elterjedésre azonban várni kellett 1901-ig.

1901-ben megalakul az első magyar filmlabor Zitovszky Béla vezetésével, Gabos fényképészsegéddel és egy titkárnővel. Az ide hozott első felvételek hossza nem haladta meg a 30-50 métert, és az előhívásuk, fixálásuk kézi módszerrel történt, forgó dobokon. Sajnálatos módon azonban egy tűzesetben majdnem porrá égett az egész laboratórium.

1908-ban megalakul a Projectograph Filmlabor, az első nagy ipari filmlabor, melynek vezetője Wastl Ottó fényképészmester volt. Ezt volt az első magyar nagyvállalat, amely a film és a mozi minden ágában érdekelt volt.

1908-ban a legnagyobb francia filmgyárak közé tartozó Eclair, önálló fiókot nyitott Magyarországon, Cinema Eclair néven. A labor vezetője Colussi Béla volt. Egy kétszobás lakásban folytak a labormunkálatok, fő feladatuk a magyar filmfeliratok készítése volt. A sikeresnek induló labornak azonban meg voltak számolva a napjai, hiszen az I. világháború miatt az ellenséges országok budapesti vállalkozásainak be kellett zárni.

1912-ben illetve 1913-ban három laboratórium bukkant fel, ám ezek csak egy-egy évig tudtak talpon maradni. Közös jellemzőjük, hogy mindhármat Adler Miksa irányította.

1926-ban már 7-8 filmlabor működött Magyarországon (többek között a Continentál Nyersfilmgyár, Astoria, Atlasz Filmgyár és Filmlabor), és megjelent a nagy kihívás, a hangosfilm is.

1932-ben a Magyar Filmiroda megszerezte norvég Leif Ericson filmbenyomásos eljárás magyarországi használati jogát, mellyel a külföldről behozott kópiákra nyomtak magyar feliratot. 1937-re átlépték az évi 1 millió méter nyersanyagfogyasztást. Sőt, a 30-as évek végén már modern trükkasztalt is üzembe helyeztek.

1930-as években a Magyar Filmiroda méltó versenytársává válik a Kovács és Faludi Filmlaboratórium Kft. (KOFA). Fennállásának 16 éve alatt csak nem 20 millió méter kópiát készítettek itt.

1933-1944 között Hruska Rudolf mérnök kifejlesztette a világszerte ismertté vált Diatyp-eljárást, mellyel vegyi alapon oldotta meg a feliratkészítést.

1937-1949. Turchányi Olivér és testvérei Gyula és Pál filmlaboratóriuma szintén egy filmbenyomó eljárásra épült. Wusinczky László Colorit névvel, dukkozással kapcsolatos találmányával teszi vonzóbbá a labort. Az államosítással megszűnik ez a cég is.

1948-ban a labor (KOFA) új nevet kap Szivárvány Filmlaborként. 1949. május 1-jén elkészül az első színes magyar film kidolgozása, a Ludas Matyi. A hangosfilm elterjedésével párhuzamosan elszaporodtak a filmfelirat-benyomó eljárások, találmányok.

A filmtechnikában is fontos változások történtek: a legjelentősebb nyersanyaggyártó cégek áttértek az acetát alapú filmhordozóra a nitrofilm gyártása helyett.

1948. március. A második világháború utáni időszakra hatott, hogy megalakult a Filmipari Igazgatóság. Ebből a rendszerből vált ki a Szanyi Andor vezette Szivárvány. A régebbi Kovács-Faludi épületben zajlott a termelés, de szűknek bizonyult. A KOFA-t építésekor 8 millió méterre tervezték. Ma már ennek a többszörösét készítik. A Budakeszi úton álló épület tervdokumentációja 1955-re készült el. Az építkezés még ez évben megkezdődött. Az 1956-os forradalom ideje alatt az összes beruházást leállították, de Szanyi vállalta a felelősséget és folytatta az építkezést. Neki köszönhető, hogy létrejött és még ma is működik a Magyar Filmlabor.

Eiben István operatőr szobra
a Filmlabor bejáratánál  

1964. A Budakeszi úti épület – melyet ekkor már Magyar Filmlaboratórium Állami Vállalatnak hívtak – hivatalos átadása. Bár korábban is folyt itt a munka, hiszen 1963-ban már 18-19 millió métert dolgoztak fel benne.

1969. Szanyi halála után Pecsők László vette át a laboratórium irányítást. Sajnos azonban indokolatlan változtatásokat szeretett volna elindítani, ezért hamar leváltották.

1973-1990. Dobrányi Géza vezetése alatt működött a laboratórium. A termelési mutatók kiugróak voltak és a 70-es években már közel 500 fős szakembergárda dolgozott a Budakeszi úton. Dobrányi a technikai felzárkóztatást is fontosnak tartotta, így a 80-as évek közepéig kidolgozták a videótechnikára való részleges áttérést. Ebben az időszakban a labor a minőséget tekintve felzárkózott a legjobb európai laboratóriumokhoz: az angol Rank, a német Bavaria és a DEFA lettek az új versenytársak.

A Magyar Filmlabor a Mafilmmel együtt 2013. október 1-én beolvadt a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.-be, és Filmlabor Igazgatóságként működik tovább.